Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

  • Tisza folyó
  • Horgásztó
  • Templomunk
  • Tájház

A Tisza szabályozása a maga idejében egy monumentális vállalkozás volt, Európában hasonló nagyságrendű természetátalakítást addig sehol sem végeztek. Főbb szempontjai a következők voltak:                                                                 

  • A folyó mederben tartása
  • Hajózási útvonal kijelölése
  • Elöntött területek művelés alá vonása

Vásárhelyi Pál a korszak legnagyobb vízügyi szaktekintélye, 1846 márciusában benyújtotta a Tisza folyó általános szabályozása című tervezetet.

Ő úgy vélte a szabályozás sikeréhez a folyó esését kell növelni, és ezzel együtt nő majd a sík vidéken lelassult folyó sebessége.

A túlfejlett kanyarulatokat le kell vágni, ezáltal a folyó hossza megrövidül.102 átvágást tervezett, amely 452km-rel csökkentette volna a Tisza hosszát.
Itt kell megjegyeznem míg korábban az árvizek 2-3 hónapig vonultak, jelenleg 10-14 nap a folyó teljes hosszában.

Az első kapavágást /átvágást/1846  augusztus 27.-én Tiszadob és Szederkény között végezték.

Vásárhelyi az év tavaszán szívrohamban elhunyt, ezért nem lehetett jelen, de a későbbi munkálatokban amit egy olasz szakember, a Pó folyó szabályozását is irányító Pietro Paleocapa vezetett, az ő korábbi tervei alapján.

A Petőfi által emlegetett parttalan meder eltűnt, a Tisza saját medrébe lett terelve. Ám ez óhatatlanul rengeteg kellemetlenséggel járt. A szabályozás előtt településünk határa igazi vadvízország volt. Az áradások táplálta láp, mocsár és réti világ összefüggő vízi élőrendszert alkotott. A mai ember jóformán elképzelni sem tudja milyen gazdag, fajokban bővelkedő volt az egykori fauna. Eltűntek olyan foglalkozások mint a rákászat,  pákászat , csíkászat, az ártéri gyékényaratás és gyümölcstermesztés. Az egyik fő tevékenység a külterjes, rideg tartáson alapuló állattenyésztés volt: dús füvű legelők adtak élelmet a szürke marhának, a juhnak és a disznónak.

A szabályozás hatására elkezdődött a rétek szikesedése, országszerte állatok ezrei hullottak el./1863/ Új képződmény volt még a talajvíz és a belvíz amit a gyorsabb víz, és a medermélyülés okozott. Így második hullámban meg kellett oldani a vízelvezetést. Nemzeti parkunk a Hortobágy, a lecsapolás következményeként alakult a mai képére. Viszont volt nyereség is:a folyó szabályozásával a láplecsapolásokkal és a belvizek elvezetésével gazdag termőföldhöz jutott a település parasztága. 1846-ban a Felsőszabolcsi és Beregi társulatok alakulásával kezdődött meg az érdemi munka. A Tiszai töltések építése 1849-re Tarpáig /itt a szabadságharc miatt félbeszakadt/ 1856-ban Mátyusig, majd 1876-ra Csapig készült el. 1876-ra a Tiszán 21 kanyarátmetszést végeztek el. Mivel a szabályozást a Tisza felső szakaszán kezdték, ezért a gyorsan levonuló víz a középső és alsó végeken összegyűlt, és hatalmas árvizeket okozott lásd Szeged 1879. Ezután már körültekintőbben végezték a hasonló munkálatokat. A mederszabályozás állami feladat volt, tehát a terheket az állam állta, addig a gátépítés a helyi településekre hárult. E két munkálatnak teljesen szinkronban kellett volna haladnia, ami természetesen koránt sem volt így. Sokszor az anyagi források szűkössége, a gazdák termőföld iránti fokozott sóvárgása, a töltésépítés körüli garasoskodás gátolta a párhuzamot. Sajátos groteszk elemek is kerültek a szabályozási munkálatokba, olykor a helyi birtokosok érdekeinek megfelelő törésvonalak kitűzésére kényszerítették a munkálatokat vezető mérnököket. A változó távolságban épített gátakra induló keresztirányú áramlás óriási pusztításokat okozott.


Tisza No de térjünk vissza saját pátriánkhoz. Amint azt a térkép mutatja a falu határában kanyargó Tisza kb. a mostani kőgátnál merőleges vonalat irt le Eperjeske felé, majd annak közvetlen faluhatárában erős kanyarban visszafordulva a mai Éren keresztül a jelenlegi mederbe tért vissza. Tehát a Tiszának itt két ága volt, amelyikről az egyik a mostani holt ág maradt meg. A másik ága Tiszamogyorósi kanyarívvel egy szöget zárt be, amit Luka szögnek /lyukas szegnek/ neveztek. Ez a formáció mára már teljesen eltűnt. A jelenlegi Luka a folyó két ága között helyezkedett el, innen kapta a nevét is, mert gyakorlatilag egy U alakú lyukban volt található. Elhelyezkedésből következtetve megállapítható, hogy általában víz alatt állt.

Az átvágás ezen a helyen történt, nevezetesen a Luka hátsó sarkától a mostani vasúti hídig. Az átvágás nem a folyó teljes szélességében történt, hanem csak egy vékonyabb sávban, ugyanis a folyó utat tört magának, és egyre szélesítette új medrét. Ez azonban több éves folyamat volt, ésaTisza többször is új irányt vett és hatalmas területeket öntött el.

Településünk közvetlen közelében 1875-re mind a folyószabályozás mind pedig a töltésépítési munkálatok befejeződtek. Elődeink hatalmas munkát végeztek! Az árvizek elhárítása a népesség gyarapodásával, a szükségletek növekedésével, növelte az élet és vagyonbiztonságot  ésa gazdasági fejlődést. Megszűnt a malária és a vadvizek  már nem terjesztettek járványokat. Vasutak és utak hálózzák be a területet a szabályozással nyert területről a mezőgazdasági termékek jelentős százalékát takarítják be.

Készítette: Boros Béla

 

Horgásztó:

Templomunk története:

A századi apátság alapítólevele, már 1067-ben említ egy Szent Márton tiszteletére emelt kápolnát, valószínűleg ez elődje volt a mi templomunknak. Az 1332.-35. évi pápai tizedjegyzékek, István nevű papját említik. A templom részletformái és szerkezete alapján a XV. század második felére tehető. A 2006. esztendőben történt szentély régészeti feltárása által valószínűsíthető, hogy a templom szentélyt és magát a templom hajót, jó három és fél méterrel megmagasították (1590 körül). A boltozati ívek nyomai a feltárás és helyreállítás után, jelenleg már jól láthatók a templom szentélyben. Katólikus forrás szerint, református elődeink 1748. után építették újjá a templomot. „Vagyon egy hegyen épült a magos kő templom. Vagyon egy ótska fa tornyocska, melyben vagyon két harangja, a nagyobb 1763, a kisebb 1791-ben öntődött…” Sajnos ezek a harangok már nincsenek meg. 1831-ben a hajó déli falát kibontják, s toldalékként karzatot építenek, amely elé a szimmetria tengelyben tornyot emelnek. A torony két oldala mellett az új déli falon elhelyezkedik a gótikus halhólyagos, díszes, csúcsíves ablakokat. A gótikus templom keletelt szentélye a nyolcszög három oldalával záródik és négytagú támpillérek erősítik (gyámolítják). A hajó mind a négy sarkán olt eredetileg támpillér, de már a délnyugati saroké nincs meg. A szentély keleti, délkeleti és déli oldalán egy-egy eredetileg kétosztású, kőrácsos, csúcsíves ablak nyílik. A szentély ablakai a 2006-os restaurálás során. Visszakapták a középosztókat és a gótikus jelleghez illő üvegezést nyertek. Az ablakok belső káváin a restaurálás után, bekarcolások láthatók, nevek és évszámok. A hajó déli oldalának közepétől kissé nyugatra tolva a karzaton kívül épült 1830-31-ben a háromszintes ízléses tagolású, klasszicizáló torony, melynek órapárkánya és szép formájú, zömök sisakja van. A hajó 7,5 x 12,5 méteres,a szentély 5 x 6 méteres. Magas csúcsíves diadalív választja el egymástól. A szentély helyreállítása során az állmennyezet úgy került kialakításra, hogy az elpusztult gótikus boltozat találkozási kontúrjainak vonalai kiábrázolódnak rajta. A templom hajó középső részén stilizált napkorongot és feliratot láthatunk: „A mi társalkodásunk legyen az Atyával és az Ő Fijával a Jézus Krisztussal.”A szentély északi oldalán kis vakmérműves, csúcsos szentségtartó fülke található, valamint a sekrestye ajtó vonalai is bemutatásra kerültek, a déli oldalon pedig az ülőfülke nyomai kerültek bemutatásra a restaurálás után. Ezen kívül három felszentelési rozetta (kereszt), számos falbevésés, a XV-XVI. Századi jelesebb nemesi családok (Zichy, Tarnóczy stb.) saját kezű bevésései és évszámok láthatók a szentélyben. A padok és az úrasztala 1880-ban készültek a kettős áttört szószékkorona csúcsán, fiait tápláló pelikán áll. A szószékkorona eredetileg halványkék volt, ezen is találtak bevéséseket a kutatók. A templom szentélyben lévő sír is feltárásra került, egy előkelő nő maradványai t találták meg, a feltárás után vissza temették. A hajó nyugati karzatán áll az orgona, amit Váradi Miklós épített 1929-ben hat változattal (Kovács és Perka család adományából). A hajó déli falában a karzatnál az orgona mellett, karzatablakot tártak fel. Gótikus eredetű 400 ülőhelyes templomunk műemlék. Jelenleg két harangja van. A 420 kg-os harangját Egry Ferenc öntötte 1909-ben kárpátaljai Kisgejőcön, a 200 kg-osat pedig Szlezák László 1923-ban Budapesten.

Templomunk szinte egész évben látogatható.


Tájház:


Községünkben a Tájház megépítéséhez a települési önkormányzat pályázatot nyújtott be 2011- es év folyamán. A pályázat keretében a támogatási igény 6 952 541 Ft, melyből
6 747 846 Ft-al került támogatásra a projekt az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya által az új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében
A kivitelezésre 2012. 07. 09- 2012. 09. 30-ig került sor. A projekt megvalósulása hozzájárult a helyi stratégiában meghatározott társadalmi igények kielégítéséhez. Az itt megrendelésre kerülő kisebb közösségi rendezvények erősítenék a helyi identitástudatot és a helyi hagyományokat. A kialakításra került épület településünk egyik központi helyén, a református templom szomszédságában helyezkedik el. A ház az 1940-50’-es években épült és a település hagyományosan épített lakóházainak uralkodó típusát képviseli:
- szoba
- konyha és kamara helyiségekre bontva
- mestergerendás szerkezetű
- vályogfalazatú
- kőpadozatú
- cseréptetős
A történelmi múlt ismerete, az elődeink által élt életforma ismerete a mai kor embere számára is fontos. A berendezésre szánt szobák gazdag textil-, bútor és használati tárgy együttest mutatják be. A tájház berendezése a XX. Század elejének, valamint az 1920-as, 1930-as évek lakókultúráját, bútorzatát, viseletét valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. Ezzel is emlékezünk az egykor itt élőkre is, hiszen sok írásos dokumentumot, fényképet, használati tárgyakat kaptunk a helyi lakosoktól: régi vasalók, cserépkályha, népi motívumos kendő, gereben, karos láda, népi vetett ágy, kredenc, sifonér, csuprok, korsók. A ház elhanyagolt udvara parkosítással lett rendbe hozva, meg lett szabadítva az évek óta elmaradt kertkarbantartás miatt kialakuló növényi túlburjánzástól, illetve gyepesítés, sétányok, kerti padok és asztalok lettek telepítve az ide látogatók pihenési szándékának. Egy közösség jelenkori életének szerves része a hagyományokban, tárgyakban és emlékekben velünk élő múlt. A Tájház létrehozásával egy régi vágya teljesült a község lakóinak. Az átalakítás során bontással és kisebb mértékű bővítéssel (tornác) került kialakításra a karakteres épület. Az épületben a település népi kultúrája, a korábban használt bútorok, berendezési tárgyak, eszközök kerültek bemutatásra. Tervünk közt szerepel, hogy az épület időszaki kiállításoknak is helyt ad. Elképzelésünk szerint a nyári időszakban a népi mesterségek bemutatása, és elsajátítása tekintetében közösségi alkotóházként is funkcionálhat. ( kosárfonás, cirokseprű kötés, hímzés elsajátítása). A Tájházat egyéni látogató, és turista csoport a hét bármely napján látogathatja. Szándékunk, hogy a község lakosainak több hagyományőrző programot szervezzünk: Húsvéti locsolkodás, káposztataposás, szőlőtaposás, mustkóstolás, kukorica morzsolás kézzel, kalászos növények kézi aratása.

 

 

Aktuális időjárás:

Felhőkép

 

vilaghelyzete.com

 

 

vonatközlekedés


Tiszaszentmárton Önkormányzati Hivatal 4628 Tiszaszentmárton, Damjanich u. 30.

Telefon: 06 - 45 - 433 - 110 (GPS koordináták : 48.37867, 22.22450)